Szecesszió Budapesten

Jelentése

Elkülönülés, elszakadás, a 19-20. század fordulójának sajátos képző-, építő- és iparművészeti stílusa.

Nemzetközi szócsalád a latin secessio (‘félreállás, kivonulás’) nyomán, a secedere igéből, a se(d)- (‘félre’) és cedere (‘megy, indul’) elemek alapján. A soknevűművészeti mozgalmat főleg a volt monarchiában emlegették ~ néven a Bécsben1897-ben megalakult Sezession művészcsoport nyomán.

A szecessziós képző- és díszítőművészetet meghatározó elem: a stilizált virágmotívumok alapján nevezik a stílust Style Floreale, azaz virágstílusnak is. Hasonló az alapja annak a megnevezésnek is, amikor egy konkrét virág alapján, névátvitel útján keresztelik el a stílust. Erre példa a Lilienstil vagy liliom stílus elnevezés. 

Főbb jellemzői

Nagymértékű stilizálás, a növényi, vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.

A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval korszaka lezártnak tekinthető.

Lechner Ödön

Lechner Ödön építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai is csak redukálva valósulhattak meg.

Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek.

Épületek

Iparművészeti Műzeum

Magyar Állami Földtani Intézet

Magyar Szecesszió Háza - Bedő-ház

Postatakartékpénztár / ma a Magyar Államkincstár épülete

Brit Nagykövetség - volt Hazai Bank épülete

Vakok Országos Nevelő és Tanintézete

Dreschler Palota

Gresham Palota

Ferenciek Tere - Párisi Udvar

Some Hungaricums of Hungary

Unicum

Unicum is a special, bitter, alcoholic liqueur made with herbs and spices that Hungarians swear by as an aid to digestion, among many other things. 

Unicum brands: Unicum, Unicum Szilva, Unicum Next.

Other famous snifters that Hungarians like to drink: Fütyülős, Vilmos, St. Hubertus, Kalinka, Zwack Maximilian, Kosher, Hirös, Portorico, Zwack Címeres, Jägermeister.

If you want to visit the Zwack Museum in Budapest, you will find it at Dandár Street 1. Hungarian and English guided tours are available for groups.

You can find more information in Zwack Unicum Heritage Visitors' Centre.

Bull's Blood of Eger

Bull's Blood or Bikavér, is the name of a special type of red wine cuvée, made in the wine region of Eger.

The name comes from the Turkish Ages, when according to the legend, castle defenders became stronger as they drank the red wine, and the Turkish soldiers thought the red liquid was bull's blood. Now Bikavér is a very popular cuvée wine and has its own festivals and fans.

Officially Egri Bikavér must contain at least three of the following 13 grapes: Kadarka, Kékfrankos, Blauer Portugieser (Kékoportó), Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Menoire (known as Kékmedoc, or Médoc noir before), Pinot noir, Syrah, Turán, Bíborkadarka and the modern Austrian crossings, Blauburger and Zweigelt. It needs to age at least 12 months in wooden cask and 6 months in bottle before releasing on the market. 

In 2004 a new level, Egri Bikavér Superior was introduced. In this case, at least 5 out of the 13 recommended varieties must be used and also a lower yield must be applied.Regulations on the composition of the blend, the wine making technology and minimum alcohol level also differs from normal Egri Bikavér. High-quality Egri Bikavér requires two or three years of oak aging, and is best with game, beef, or other spicy food. Egri Bikavér should be served at 16-18°C.

Szamos Marzipan, a hungarian Delicacy

They say that it all began with the rose…

It was in the early 1930s when a young apprentice confectioner, Mátyás Szamos mastered the art of making a pretty rose from the almondy, sweet product called marzipan. He believed, that with enough skill, attention and lots of practice almost anything could be handcrafted from the sweetened almond mass.

To date, Szamos Marzipan comes in different shapes and sizes, with the rose being the most famous of them all and definitely one to savor. Equally delicious are the marzipan bonbons covered with dark chocolate, which by the way make a great gift.

You can see and taste a vast selection of marzipan at Szamos’ flagship store in Váci Street. The store is managed by the confectioner dynasty and it is a popular café too.

For enthusiasts there is a museum in Szentendre, dedicated to the life and work of the two outstanding Hungarian marzipan makers: Mátyás Szamos and Károly Szabó. The exhibition displays the art of marzipan making along with some of their masterpieces, such as a marzipan version of the Parliament building.

Túró Rudi

This was invented in the 1960's by a small group of dairy industry professionals inspired by a study trip to Moscow. They came up with a unique new product - a dark chocolate bar filled with lemony cottage cheese. The "pöttyös" (literally spotty) theme was part of the original marketing campaign, but now it's a uniquely recognisable brand of this dessert. It has a lot of variants, like extra-large, milk chocolate-covered, apricot and strawberry jam filled, and so on, but none of these are as popular as the original. In foreign countries you may find it under the brand name "Dots".

Hollókő

 Hollókő is a Palóc ethnographic village in Hungary and a UNESCO World Heritage Site. Its name means "Raven-stone" in Hungarian.

Location

The village is located in Nógrád county, approximately 91.1 kilometres northeast from Budapest, the capital of Hungary. It lies in a valley of Cserhát Mountains, surrounded by low peaks. The natural environment is protected.

History

In the middle of the 13th century, in the aftermath of the Mongol invasion, construction of Hollókő castle first began as a means to protect the area against future attacks. At this time, the area around Hollókő was held by the Kacsics noble clan. The castle was first mentioned in records in 1310. The original village was built just below the castle walls. The Ottomans captured the castle in 1552 and for the next 150 years, control alternated between Ottoman and Hungarian forces. At the end of the Ottoman era (1683) the castle and the village were finally abandoned and the present village grew up below. Many of the existing houses were first built around this time. The houses, which contain wood in their structure, have had to be rebuilt many times throughout the years due to periodic fires, the last being in 1909. In 1987, the village, castle ruins, and surrounding area were inscribed as a UNESCO World Heritage Site.

Sights

• The protected part of the village – Lajos Kossuth and Sándor Petőfi streets, 55 houses
• Village Museum
• Post Museum
• The House Of The Countryside
• Doll Museum
• The House Of The Weavers
• The exhibition of woodcarver Ferenc Kelemen
• Roman Catholic church
• Hollókő
  

Sárga csillagos házak Budapesten

Hetven évvel ezelőtt, Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása után a fővárosban élőket kényszerítette lakhelyük elhagyására. (A magyar politikai vezetés elsőnek a budapesti zsidóság deportálását tervezte, csak német tanácsra kezdték a vidéki lakossággal a zsidónak tekintett magyar állampolgárok megsemmisítését.) A végső cél nem változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is megsemmisítő táborokba szánták. A zsidó törvények alá eső magyaroknak, akik 1944. április 5-e óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre, az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 16-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott, „kanárisárga” Dávid csillagot helyezzenek el.

Az 1941-es népszámlálás szerint Budapest lakosságának mintegy 21% minősült zsidó származásúnak, 187 000 zsidó és további 35 000 ún. kikeresztelkedett zsidó, akikre vonatkozott a sárga csillag viselését előíró rendelet. Az átköltöztetés tehát elméletileg 220 000 embert érintett.

Az akkori Budapesten megdöbbentően nagy számú épületre kellett kitenni a sárga csillagot; aminek alig maradt emléke a köztudatban. A közel 2000 épület, ahogy térképünk mutatja, az egész városban szétszórtan helyezkedett el. Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók. A nemzetközi események hatására, a fővárosi zsidók többségének sorsa kevésbé tragikusan alakult vidéki társaikéhoz, vagy a mai Budapesthez tartozó például Újpest, Pesterzsébet, és Kispest lakóiéhoz képest. A fővárosból indított halálmenetek több tízezer áldozatot követeltek, de a budapesti zsidóság elkerülte a tömeges deportálást. A Duna-parton agyonlőtt, illetve az ostrom alatt elpusztult ezrek kivételével, a városban bujkálva, vagy az 1944. decemberében felállított gettóban, a zsidóság Budapesten nagyobb eséllyel élhette túl a vészkorszakot, mint vidéken.

Magyarország, a Hungarikumok hazája

Mi is az a hungarikum?

"Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum."

A hungarikumok csoportosítása

Magyar személyek

• írók, költők, műfordítók (pl. Karinthy Ferenc)
  
  
• magyar és magyar származású Nobel-díjasok
• magyar és magyar származású sportolók, olimpiai bajnokok és sportteljesítményeik
• magyar és magyar származású zeneszerzők

Művészeti alkotások

• Irodalom
• magyar népmesék (pl. Benedek Elek gyűjteménye)
• magyar nyelvű könyvek és más dokumentumok
• Zenei alkotások (pl. Bartók Béla, Liszt Ferenc...)
• népdalok, népzene
• kortárs dal, zene
• Színház- és filmművészeti alkotások
• színpadi előadások
• magyar film

Kézművesség, iparművészeti tárgyak

(pl. Zsolnay porcelán és kerámia)

Épített környezet

• múzeumok, színházak, templomok, védett épületek
• hidak

Találmányok, alkotások

• magyar feltalálók találmányai
• kézművességben, kézműiparban használt egyedi megoldások
• a sportban alkalmazott egyedi megoldások

Néprajzi hungarikumok

• Népi hangszerek
  
• Népi munkaeszközök, építészeti megoldások, bútorok (pl. mohácsi busóálarc)
• Népművészet (pl. matyó hímzés, kalocsai hímzés, keresztszemes hímzés)
• Ősi magyar hitvilág 

Magyar hagyományok és ünnepek

• Élelmiszerek (pl. magyar gulyás)
• Ételek
• Italok (pl. Unicum)
  
• Gyógyhatású hungarikumok (pl. Szent-Györgyi Albert által izolált C-vitamin)

Őshonos és nemesített állatok

(pl. puli, rövidszőrű magyar vizsla, magyar szürke szarvasmarha, magyar racka juh, tyúk, mangalica)

Őshonos és nemesített növények

(pl. akácfa, kajszi, kerti majoránna)

Tájegységek

Az éjszaka szerelmeseinek

Budapesten 2001 óta léteznek az úgynevezett Romkocsmák. Ezek napjainkban már turisztikai látványosságnak számítanak: régi, üres telkeken, lerobbant, lebontásra váró bérházak, gyárak udvarán működő „ideiglenes” szórakozóhelyek. A bérlők a terület adottságait használják ki, kreatív ötletekkel feldobva, színesítve azt, így hagyva meg az eredeti jellegét.

Budapesten a VII. kerületben az alábbi helyeken találhatók romkocsmák:

Filter Klub – Almássy u. 1.

Nyitva tartás: K-CS: 19-04; P-SZ:19-05

A pince falai között egykor sok sör, képzőmővészeti és színházi megmozdulás folyt (ez utóbbiak sikerét takarja a jótékony homály), bár több éve nem mőködik már az Almássy téri Szabadidőközpont sem, de a pince maradt, most már Filternek hívják.

A boltozatot immár dzsungelnövényzet és a szagelszívó kanyargó csöve, a falakat pedig graffiti borítja, a romkocsmákból jól ismert kiszuperált bútorokon lehet üldögélni. A delejes tekintető képző-színház-és életmővészek helyét pedig szintén delejes tekintető zenészek vették át, de a lényeg maradt; olcsó a sör, állandó italakciókba futhatunk bele, lehet csocsózni, ismerjük a szomszéd asztalnál ülőket is.

A közönség változott, de a világmegváltó beszélgetések folyása ugyanaz maradt. No meg a színpad is, aminek szinte minden nap koptatja a deszkáját egy-egy csapat, leggyakrabban rock, ambient, de hallgathatunk skat, reggae-t, dubot, találkozhatunk a PASO Sound Systemmel is, a megrögzött Depeche Mode rajngókat pedig a Depeche klub várja péntekenként.

Doboz – Klauzál tér

Nyitva tartás: K-SZ: 17.00 - 6.00

A Doboz - udvarán a névadó piros doboz-konstrukcióval és Szőke Miklós Gábor világító szemű King Kong szobrával - az egyik legtrendibb enteriőrt tudhatja magáénak a hetedik kerületi romkocsmaélet amúgy sem fantáziátlan színterén. A majd 1000 négyzetméteres, közel 1500 embert befogadni képes szórakoztató komplexum minden centiméterét igényesen rendezték be – ennek megfelelően a Doboz prémium romkocsmaként aposztrofálja magát.

A fentebb említett Szőke Miklós Gábor így nemcsak az udvari központi installáció, hanem a homlokzat és a központi bár dekorációjáért is felelt, a Doboz ikonikus logóját, az ismert grafikus, Laki Eszter tervezte, aki több belvárosi szórakozóhely arculatának kialakításában vett már részt. Az italkínálat akkora, hogy nekünk legalábbis bártender kéne a megfelelő nedű kiválasztásához.

Az egykori bérház belső tereiben mindenki megtalálhatja a kedvére valót, vagy akár önálló házibulit is rendezhet az erre kialakított helyiségben.

Viszont a spontán bulizni vágyók tartsák észben a hely dress code-ját! Annak sem kell aggódnia, aki megéhezik szórakozás közben - a grillbár kínálata lefedi a pesti éjszaka aktuális kedvenceit, a hotdogtól a quasedillán át a hamburgerig.

Grandio Bár – Nagy Diófa u. 8.

Ez a szállás jutott eszembe a Nagy Diófa utcai kapualjon belépve; az egykori belső udvart oly sőrőn lepték el a lapulevél-szerő növények, hogy közöttük meghitt, szeparált zugokat alkotnak a lassan kötelező romkocsma-berendezési tárgyak; lepukkant, de átfestett kerti székek és asztalok. Felületes szemlélőként nem tudtam eldönteni, hogy a felsőbb szinteken lakók koedukált, vagy szeparált szobáikba vonultak e vissza, de az biztos, hogy a gangon legalább akkora élet folyt, mint a bokrok között. Használatba vették a földszinti ping-pong szobát is.

A burjánzó növényvilág az épített dekorációra is kihat; Vámos Rousseau-t idézi a bejárat, ütvefúróra hajazó óriás répa-szobor áll a placcon, mellé, a falra felfestve egy méretes ásó, feljebb, a homlokzaton gigantikus cseresznyék. A kortárs képzőmővészet mővelői is nyomot hagynak maguk után; szárnyas oroszlán frízek tekintenek elszántan maguk elé, maszkok, portrék a sarokban, festett vásznak lógnak az első emeletről, plüssállatok kerülnek vitatott beállításokba. Esteledik, helycsere és támadás; hostellakók nekivágnak a pesti éjszakának, a pesti éjszaka szereplői pedig beülnek a lapulevelek és leanderek közé. 

Szimpla Kert – Kazinczy u. 14.

Nyitva tartás: H-V:12 – 03

A Szimpla kert a pesti romkocsmák úttörője, igazi trenddiktáló, kulthely. Kétségkívül a legismertebb a helyiek és a turisták körében egyaránt.

Egy kis Szimpla-történelem: 2001 a kezdetek éve; a Kertész utcai kis Szimpla után születik meg a romkocsmák hőskorában a Szimpla kert a Király utcában. A kis Szimpla 2004/2005-ben az egykori Tőzraktér helyén üzemelt, a Szimpla kert pedig 2004 óta a Kazinczy utca 14-ben mőködik.

Bárhol is legyen, a Szimpla kert egyedi atmoszférája mindig rabul ejt - mostani kedvencünk a Trabantból kialakított asztal. Mi sem bizonyítja jobban, mint a Lonely Planet közönségszavazása , amelyen a Szimpla kert lett a világ harmadik legjobb bárja! A programkínálat éppoly sokszínő és egyedi, mint a hangulat;a saját forgalmazású filmekkel mőködő kertmozi, filmfesztiválok és kiállítások békésen megférnek a biciklis vásárokkal, vagy a megőrzésre, gyógyításra otthagyott szobanövényekkel. Ha repetáznál, figyelmedbe ajánljuk a Szimpla-hálózat többi tagját: a Kertész utcai Szimpla kávézót vagy Berlinben a Szimpla kávézót és a Badehaus Szimpla Musiksalont.

Ellátó Kert – Kazinczy u. 48.

Nyitva tartás: H-SZ:17-02; CS-P:17-04; SZ:18-04; V:18-02

A romkocsmák kerthelyiségekre éhes népe szájról szájra adja a híreket az újabb szabadtéri iszogatási lehetőségekről a hetedik kerületben. Most épp az Ellátó kert itt a legfrissebb versenyző - de berendezését, hangulatát tekintve éppoly otthonosan érezhetjük magunkat, mint a régebbi szomszédaiban.

Meleg délután, tonikot szürcsölve (itt még nem lehet kapni a romkocsma-sláger limonádét) elmélkedünk azon, hogy a dekoráció a Fecskére hajaz, kicsit emlékeztet a Kultiplex kerthelyiségére is. (Azt is sürgős volt porig rombolni - azóta is szemetes telek van a helyén).

De koncentráljunk az Ellátó kertre és annak vitathatatlan előnyeire, mint a csocsóasztal, valamint az ígéretesnek tőnő konyha tacoval és csirkeételekkel. Van egy hangulatos fedett helyiség is, amiben az igazi adu-ász, (egyelőre) a környék legkulturáltabb mosdója található...

Kőleves kert – Kazinczy u. 37-39.

Nyitva tartás: H-V: 12-02

Bár itallal egyensúlyozni a pult és a színesre festett kerti székek közt tavaly se volt egyszerő és idén sem az, a vastagon leszórt kavics miatt, a Kőleves kert mégis az egyik kedvenc belvárosi helyünk. A vendégeken végignézve, nem kerülik el az utca túloldalán lévő Táncmővészeti Főiskola növendékei, de több kiskorú is idehozza a szüleit - ők középen álló pult tetejéről lógó hintákat, vagy a játszósarkokat foglalják el délutánonként.

Estére előkerülnek a hamutartók, a pokrócok, megtelik a biciklitároló, a kocsmák népe belakja a helyet, egymásnak adják a falusi budira hajazó mellékhelyiség kilincsét. Az egészben van valami békés vidéki és meseszerő -mintha gyermekkorunk vidéki kocsmájáról (ahol a felnőtteknek sör és cigi, nekünk pedig fagyi vagy szörp járt) készült fényképet színezték volna ki és illesztették volna be a málló-épülő hétkerről szóló fényképalbum közepére.

Fogas ház – Akácfa u. 51.

Nyitva tartás: H-SZ:14-04; V:16-04

A Fogas ház fiatal kezdeményezés, 2009 nyarán nyitott meg, majd a nyári szezont követőenegy bő fél évre be is zárt. A helyszín felújítása és átalakítása után 2010 május végén újra megnyitotta a kapuit. A Fogas ház komolyan veszi a kulturális befogadótér koncepciót, ami hangsúlyosabb is a romkocsma funkciónál, hasonlóan a pár utcával arrébb lévő, egykori Tűzraktérhez.

A Fogasház a nyitása óta igazi kulturális befogadótérré nőtte ki magát, workshopok, beszélgetések, kiállítások, filmklubok vannak terítéken. E szimpatikus modell szerencsére fenntartható hosszú távon is, a kulturális tér és a romkocsma funkció jól megfér egymás mellett.

A Fogasház a második születésnapját kerthelyiség, a Fogas kert megnyitásával ünnepelte. A Fogasház a terjeszkedés érdekében társult az Instanttal, a szervezők ígérete szerint a kertben sem fogják hanyagolni a közösségi és kulturális programokat.

S ha már ide keveredtünk, érdemes az Akácfa utca 40-ben található Bangla Büfét, Magyarország első bangladesi kifőzdéjét felkeresni. A Bangla Büfénél kisebb kifőzdével még nem találkoztunk Pesten, nem is beszélve a meglehetősen szórakoztató - félig angolul és magyarul megírt honlapjukról.